Öntöttvas kerek szeletsütő 34 cm

Egy öntöttvas kerek szeletsütő 34 cm beszerzése a legjobb választás. Anyaga vasöntvény. Gáz, elektromos, halogén és fatüzelésű tűzhelyen egyaránt kiváló hatásfokkal vehető igénybe. Mikrohullámú sütő kivételével minden tűzhely sütőjébe használható. Szabadtéri tűzhelyre is kiváló. Használat után mossuk ki. Semleges folyékony mosószert használjunk, töröljük szárazra, majd melegítsük fel, hogy kiszáradhasson. Vékonyan bekenhetjük olajjal, ezzel megóvjuk a rozsdásodástól.

Részletes méretleírás:
- átmérő alsó belső: 31 cm; - felső: 33,5 cm
- átmérő alsó külső: 32 cm; - felső: 34,2; - füleknél: 40 cm
- magasság belső: 2,78 cm; - külső: 3 cm
- tömeg: 3,440 kg
- űrtartalom: 2,30 liter

Flekken

Nálunk, mint erdélyi specialitás ismert, s azon is lehet vitatkozni, hogy a német-szász „Flecken”, (ilyen szó van a német nyelv gasztronómiai kifejezései között) vagy a román „fleca” (ilyen szóval viszont még nem találkoztam a román nyelv gasztronómiai kifejezései között) az eredete ennek az erdélyi-magyar rostélyon sültnek, vagy ismertebb nevén flekken (rostonsültnek).
Sütik ezt sertéshúsból és marhahúsból is. Vannak, akik flekkennek kizárólag a sertéshúst, abból is a tarját (ez az igazi) ismerik el az igazinak. Emellett azonban a marhahús is nagyon jó így rostonsültnek, mégpedig a vesepecsenye éppen úgy, mint egyéb sütésre alkalmas marhatagok, de különösen a felsál (a marhahúst csak érlelve és pácolva szabad roston sütni).
Az így való sütés lényege, hogy a közepes vastagságúra vágott szeletek a rácson a parázs fölött gyorsan sülnek, mégpedig mind a két oldalon, nem több mint negyedórányi idő alatt. Ha nincs lehetőség parázs fölötti sütésre, bármelyik öntöttvas szeletsütő vagy grillező tárcsa is kivalló e célra, főleg ha bordázott is.  Ebből következik, hogy forgató eszköz is kell hozzá, ami akár villa is lehet (kétágú, hegyes végén szúrásra, a másik lapos végén a szeletek fölemelésére alkalmas segédeszköz), akár ollós fogó.
Külön vitakérdés, hogy lehet-e előre fűszerezni a sütendő szeleteket. Vannak, akik így cselekszenek, s fűszerezésre ízlés szerint mustárt, fűszernövényeket (majoránna, kakukkfű stb.) vagy hagymaféléket használnak. A másik fel fogás szerint szigorúan tilos bármilyen fűszert használni, és sütni csak a sózott szeleteket szabad mindenféle fűszert csak a sült szeletek mellé szabad adni a fogyasztáshoz: - erős paprikás levet, mustárt, vágott nyers hagymát, ketchupit vagy egyéb mártást. Az utóbbiaknak van igazuk, mert a parázs fölött, rostélyon sült hús íze-illata csak akkor érvényesül különösképpen, ha ezt semmiféle fűszer nem zavarja. Ilyeneket csak a sütés után lehet hozzáadni.
De ajánlható az erdélyi (székely) szokás is, hogy a hússzeleteket sütés előtt két-három órával sózzák, borsozzák és bekenik tört fokhagymával sütés közben vörös borral vagy sörrel locsolják. Kenyérrel vagy sült krumplival, Lilla hagymával vagy muzzsdéval fogyasztják. (muzzsdé = tört fokhagyma, só, pici ecet, pici víz olíva olajba majonéznek kikeverve).