Kiöntődugó zárókupakkal

Kiöntődugó zárókupakkal
Kiöntődugó zárókupakkal
Kiöntődugó zárókupakkal
Kiöntődugó zárókupakkal
Kiöntődugó zárókupakkal
Kiöntődugó zárókupakkal
italkiöntő dugó, Kiöntődugó zárókupakkal, kiöntő dugó, italkiöntő fém csővel, zárófedeles italkiöntő dugó
Ár:
750 Ft
Cikkszám:
KP-260/153-TOR
Súly:
5 dkg
Hosszúság:
9.50 cm
Elérhetőség:
Raktáron
Szállítási idő:
2-7 munkanap
Garancia:
14 napos elállási jog
Átlagos értékelés:
Egy vagy több kiöntődugó zárókupakkal beszerzése a legjobb választás. Vásároljon a kiöntődugó zárókupakkal kínálatunkból saját részére, vagy ajándékba családtagjainak, barátainak! A kiöntődugó zárókupakkal elengedhetetlen tartozéka a konyhafelszerelésünknek, a modern konyhánknak, célszerűsége pedig vitathatatlan. A kiöntődugó zárókupakkal kiváló minőségű és megbízható. Az italkiöntő dugó anyag összetétele króm-nikkel kiöntő cső, műanyag bordázott dugó.

Részletes méretleírás:
- átmérő: - dugó: 2,5 cm; - kiöntő cső: 0,8 cm
- hosszúság: - dugó: 4 cm; - kiöntő cső: 5,5 cm; - egybe: 9,5 cm
- tömeg: 0,05 kg

A PÁLINKA

A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája, kivéve a legtöbbször szintén a pálinkák közé sorolt törkölypálinkát, mely törkölypárlat. A pálinka, törkölypálinka, és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött hasonló gyümölcspárlatok Pălincă néven hozhatók forgalomba.
Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból készülhet).
A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, illetve törkölypálinkának, melyek:
- Magyarországon termett gyümölcsből, illetve szőlőtörkölyből készülnek 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező, ízesítő vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak.
- minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.

Története:

Buda környékén már a 13. századból találtak speciális égettboros üvegeket, tehát ekkor már hordtak Magyarországra Itália felől borpárlatot. (Üveget akkoriban csak Itáliában készítettek.) A 14. századra már a királyi orvosoknak ismerniük kellett ezt az új „gyógyitalt”.
Az első írásos mű 1332 – es évet említi:
- 1656-ban a Frankfurtban dolgozó Joannes Praevotius kiadta Opera medica című könyvét, melynek elején megemlíti a magyar királyné vizét. Ez a víz tulajdonképpen borpárlat volt rozmaringgal aromásítva. Gyakorlatilag gyógyszer volt s nem italként használták. (lásd: a mai svédcsepp). Praevotius könyvének idézete szerint Erzsébet királyné saját köszvényének gyógyítására használta a rozmaringos borpárlatot. Ugyanakkor tudjuk, hogy Károly Róbert királyunk is erősen köszvényes volt, 1332-ben ezért kellett visszafordulnia itáliai útjáról. A köszvény nem egy könnyen elmúló betegség, királyunk mégis felgyógyult belőle, 1332 után sehol nem említik többé vele kapcsolatban. Ezt az italt úgy hívták, hogy „Aqua vitae reginae Hungariae” – „a magyar királyné életvize”. Az ital olasz kereskedőkön keresztül jutott el a királyi városokba és a királyi udvarba. Az „égett bor” kifejezés nagyon sokáig fennmaradt a köztudatban, a mai napig még mindig használják egy - két helyen.
Mátyás korában már különbséget tettek a gyümölcsből és a gabonából készült párlatok között. Ez utóbbiakat crematum, crematura névvel illették.
A kifőzött pálinkát fahordóban tárolták. Erdélyben berbence volt a neve. Használták még a csobolyót is (lapos fahordó). Zalában a bucska, bucsku (9 literes hordó), Zemplénben berbence volt használatos. A butykoskorsó, a votykásfazék, különböző üvegek és kannák mellett a kobak, kobaktök, butykos, butella, butélia is a tárolás céljait szolgálták.
A 16. századtól használják a szlovákból átvett pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére. A szó változatai gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka. A pálinka, babinka változatban 1572 - be fordul elő Debrecenben. A szlovák eredetre utal a „tótpálinka” megnevezés is.
A Kárpát-medencében a pálinkalepárlás technológiája északról délre terjedt el. A szláv szó is arra utal, hogy valahol az Északi – Kárpát - medencében lehetett a pálinka őshazája.
A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított.
A pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra használták.
Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz, pálinka és likőrgyárak termelése elvezetett a pálinkafőzés központi szabályozásához.
- 1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót.
- 1850-től a szesz állami monopólium lett.
- 1851-ben Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze.
Az állam az 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását. 1920 -ban 260, 1970 - be 1070, 1982 - be 815 pálinkafőzde működött Magyarországon.
Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, a feles főzés - a termés fele a gazdáé, fele az államé – 1952 - 1970 között.
A pálinkafőzés védőszentje Szent Miklós volt.
Konyhai segédeszköz
Átmérő:2.50 cm
Átmérő felső:0.80 cm
Króm-nikkel nemesacél:Igen
Rozsdamentes:Igen
Mosogatógépbe mosható:Igen

Írja meg értékelését

Az Ön neve:*
Szöveges értékelése:*
Értékelése:*
Kérjük írja be az ellenőrző kódot az alábbi mezőbe:*
captcha

Megnézett termékek

Ne maradjon le róla!

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és elsőként fog értesülni webáruházunk soha vissza nem térő akcióiról!

 Az Adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom